Alapszabály
A Majosz jogállása
- A MAJOSZ önálló személyiséggel működő autonóm érdekképviseleti testület.
- A MAJOSZ jogi személy. 1993. április 21-én országos társadalmi szervezetként alakult az 1989. évi II. törvény alapján.
- A MAJOSZ székhelye: Zalaegerszeg, külterület, 0788/90
- Pecsétje: Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége, Budapest ? körbélyegző
- Az Egyesület rövidített neve: MAJOSZ
- A MAJOSZ tagja lehet az érdekeit képviselő valamennyi érdekképviseleti szervnek.
- A MAJOSZ önkéntes, nyílt demokratikus önkormányzati elven alapuló, politikai pártoktól független szervezet, amely működését Magyarország Alaptörvénye, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a kapcsolódó jogszabályok, valamint ezen alapszabály által meghatározott keretek között és elveknek megfelelően fejti ki.
- A MAJOSZ hatóköre: országos.
- A MAJOSZ formája: egyesület.
- A MAJOSZ honlapja: www.majosz.hu.
A MAJOSZ célja és tevékenysége
1. A MAJOSZ céljai:
1.1. Biztosítsa a gépjárműalkatrész- és részegység-gyártás, járműipari szakterületén működő tagjainak szakmai, gazdasági érdekképviseletét és ezen érdekek érvényesítését, következetesen és rendszeresen képviselje, elősegítse e szakmaterületek reális társadalmi, gazdasági és államigazgatási megítélésének folyamatos javulását, továbbá a magyar iparon belül megfelelően képviselje tagjait a műszaki fejlesztés, az innováció, a kereskedelem és a gazdálkodás egyéb területein.
1.2. Szakmai és gazdasági szempontból egyeztesse és képviselje tagsága, illetve a Szövetség sajátos érdekeit. .
1.3. Segítse elő a szabad vállalkozást.
1.4. Kezdeményezzen, létesítsen és tartson fenn szakmai szintű nemzetközi gazdasági kapcsolatokat.
2. A MAJOSZ feladatköre:
A szakterületén ellátja az érdekképviseleti, az érdekegyeztető és kapcsolattartó feladatokat a következők szerint:
2.1. Koordinálja a tagság Szövetséggel kapcsolatos tevékenységét, illetve régi és új tagjait mozgósítja a Szövetség céljainak megvalósítása érdekében.
2.2. Aktívan részt vesz a járműipari szakterülettel kapcsolatos jogi, törvénykezési, kormányzati döntések előkészítésében, képviselve a Tagok érdekeit.
2.3. A járműipari szakterület fejlődésének érdekében kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, illetve elősegíti e tevékenységek végzését a Tagság körében.
2.4. Kezdeményezi, koordinálja, szervezi tagjai összehangolt fellépését mindazon kérdésekben, melyek a szakterület jó hírneve és a vállalkozók érdekének érvényre juttatása körében bármely téren felmerül.
2.5. Tagjai összehangolt véleménye alapján állást foglal a szakmai vállalkozásokat érintő döntések és szabályozások tervezeteivel kapcsolatban. Állásfoglalásait közvetíti a gazdaságirányítási és társadalmi szervezetek felé.
2.6. Figyelemmel kíséri a szakmai vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok gyakorlati érvényesülését és az illetékes gazdaságirányítási, valamint más érdekképviseleti szerveknél kezdeményezi a vállalkozások tevékenységét nehezítő szabályozók, intézkedések felülvizsgálatát és módosítását.
2.7. Részt vesz gazdaság- és vállalkozásfejlesztési intézkedések kidolgozásában.
2.8. Kidolgozza és karbantartja a szakmára jellemző etikai normákat, ügyel ezek betartására és fellép az általánosan elfogadott normáktól eltérő vállalkozói magatartással szemben. Ezzel összefüggésben vállalkozói szakmai-etikai bizottságot működtethet.
2.9. Segíti a tagjai és más vállalkozók közötti együttműködést. Szakmai fórumokat, rendezvényeket és egyéb képzéseket szervez ennek megvalósítása érdekében
2.10. A vállalkozók szakmai kérdéseit érintő általános feltételek, ajánlások és útmutatók közreadásával segíti a tagok tevékenységét.
2.11. Információs egyeztető, döntés-előkészítési együttműködést épít és tart fenn mindazon állami, társadalmi és gazdálkodó-szervezetekkel és érdekcsoportokkal, ahol a tagok érdekeinek érvényre juttatása azt indokolttá és szükségessé teszi.
2.12. Ellátja – a szükséges mértékben – a munkáltatói érdek-képviseletet. E tevékenységben együttműködik az ilyen célra alakuló országos és helyi munkaadói, valamint illetékes munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel.
2.13. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok érdekében:
- segítséget nyújt tagjainak közgazdasági kapcsolataik fejlesztéséhez, relációs szakmai információk, szakmai napok megrendezésével, szakmai delegációk szervezésével és fogadásával hozzájárul tagsága piaci ismereteinek bővítéséhez,
- kapcsolatot tart külföldi szakmai és kamarai szervezetekkel, melyekkel kölcsönösségen alapuló megállapodások keretében segíti a vállalatközi közvetlen kapcsolatok kialakítását és bővítését,
- nemzetközi szövetségekben és fórumokon képviseli a szakterületen tevékenykedő tagokat,
- közreműködik a szakmai vegyes bizottságok munkájában.
2.14. Folyamatosan tájékoztatja tagjait a távlati és időszerű általános gazdaság-fejlesztési célokról, gazdaságpolitikai elgondolásokról.
2.15. Elősegíti a szakmai műszaki fejlődés, az innovatív gondolkodás és cselekvés megismerését és elterjesztését.
2.16. Szakmai sajtó- és propagandamunkát végez a szakterületen tevékenykedő tagok munkájának segítésére.
2.17. Tagjai közti vitás ügyek rendezésében felkérésre békéltető, jószolgálati feladatokat lát el. A tagok vitájuk rendezését csak akkor terelik jogi útra, ha az ügyben a MAJOSZ az érintettekkel közösen megkísérelte a megegyezés létrehozását, de az eredménytelen maradt. Amennyiben a tagvállalatok közötti vitának az Elnök által képviselt tag a részese, úgy az egyezség létrehozásában az ügyben nem érdekelt, és a felek által elfogadott elnökségi tag működik közre. Amennyiben a vitás ügyekben több olyan vállalat érintett, amelyek képviselője az Elnökség tagja, úgy ezen elnökségi tagok ezen minőségükben a vitás ügy rendezésében nem működnek közre.
2.18. A MAJOSZ-nak nem feladata a tagok rendes gazdálkodással kapcsolatos tevékenységének összehangolása – különös tekintettel a hatályos versenyjogi szabályoknak az árkartellre és a gazdasági erőfölénnyel történő visszaélésre vonatkozó rendelkezéseire. A MAJOSZ tevékenysége a tagok egyenjogúságán alapul.
3. A MAJOSZ tevékenységi köre (TEÁOR számmal jelölve)
- Kiadói tevékenység (581)
- Világháló-portál szolgáltatás (6312)
- n.s. egyéb információs szolgáltatás (6399)
- Üzletviteli tanácsadás (702)
- Reklámügynöki tevékenység (7311)
- Piac- és közvélemény-kutatás (732)
- Fordítás, tolmácsolás (7430)
- Összetett adminisztratív szolgáltatás (8211)
- Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (8230)
- n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás (8299)
- n.s. egyéb oktatás (8559)
- Vállalkozói, szakmai érdekképviselet (941)
A MAJOSZ tagsága:
- A tagok jogállása szerint lehet:
- rendes tag,
- pártoló tag,
- társult tag,
- tiszteletbeli tag.
- A tagok belépése a szervezetbe önkéntesen történik.
- A MAJOSZ rendes tagja lehet bármely járműipari szakma területén működő gyártó gazdálkodó szervezet (gazdasági társaság), egyéni cég, intézet, intézmény, természetes személy, amely (aki) tevékenységét belföldi székhellyel végzi, vagy a magyarországi járműiparhoz szervesen kapcsolódó gazdasági tevékenységet folytat, a MAJOSZ alapszabályát magára nézve kötelező érvénnyel elfogadja, a tagdíj fizetését vállalja és teljesíti. A MAJOSZ tagjai az egyesület tevékenységében természetes személy képviselőik útján vesznek részt.
- A MAJOSZ tagjai sorába a belépés az Elnökségéhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik, amelyben a belépő nyilatkozik, hogy a MAJOSZ alapszabályát és a tagok együttműködésének és piaci magatartásának etikai normáit magára nézve kötelezőnek ismeri el. A tagság a nyilatkozatnak a MAJOSZ elnöksége által történt elfogadásával jön létre. Az elnökség tagfelvételről hozott határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
- A rendes tagok a MAJOSZ bankszámlájára történő átutalással vagy banki befizetéssel éves tagdíjat fizetnek, két részletben az I. negyedév, illetve a III. negyedév végéig, melynek mértékét az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés által jóváhagyott, a jelen alapszabály mellékletét képező Tagdíjfizetési szabályzat határozza meg.
- A tag az Egyesületből az Elnökségnek címzettírásbeli nyilatkozattal léphet ki. A tagság a nyilatkozat közlésének napján szűnik meg.
- Törölni kell a tagot a tagnyilvántartásból, ha a tag jogutód nélkül megszűnik. A tagság megszűnésének időpontja ebben az esetben a tag megszűnésének időpontja. (jogutód nélküli)
- A rendes tag a MAJOSZ tagjai közül a tagnyilvántartásból tagdíjhátralék miatt törölhető , ha a Titkárság azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el. Az Elnökség törlést elrendelő határozatát az Elnökségnek a Titkárság útján igazolható módon közölnie kell a taggal.
- Ha a tag – felhívás ellenére – nem teljesíti az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeit, továbbá, ha magatartása az jogszabály, az Alapszabály vagy a Közgyűlés határozata rendelkezéseit súlyosan vagy ismételten sérti, vagy aki tevékenységével, magatartásával, vagy mulasztásával a MAJOSZ céljainak megvalósulását veszélyezteti, az Elnökség jogosult a tagot a MAJOSZ tagjai közül kizárni. Az Elnökség az eljárás megindításáról a tagot haladéktalanul értesíteni köteles, számára védekezési lehetőséget kell biztosítani.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az Elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban az érintett tagot az Elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
- Az Egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a nem rendes tag csak érintettsége esetén -, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.
- A Szövetség tiszteletbeli tagja ? a továbbiakban: Tiszteletbeli Tag ? lehet az Elnök javaslattételét követően az Elnökség határozata alapján azon természetes személy, aki tevékenységével vagy anyagi támogatással hozzájárul a MAJOSZ céljainak megvalósításához és/vagy a járműipari szakterület elismertségének és fejlődésének megvalósításához.
A MAJOSZ tagjainak jogai és kötelezettségei
1. Rendes tag
1.1. A MAJOSZ rendes tagjának meghatalmazott képviselője útján gyakorolható joga:
1.1.1 Az Egyesület ülésén részt venni.
1.1.2 Megválasztás esetén a MAJOSZ testületeiben tisztséget viselni, és a tisztségviselőket megválasztani.
1.1.3 Javaslatot tenni a Közgyűlés összehívására, illetve napirendjére.
1.1.4. A közgyűlést és a MAJOSZ Elnökségét javaslatokkal, kezdeményezésekkel megkeresni.
1.1.5 Az egyesületi ülésekre előterjesztett javaslatok megvitatásában, a határozatok és ajánlások meghozatalában szavazati joggal részt venni.
1.1.6 A tisztségviselők funkcióiból való visszahívását kezdeményezni.
1.1.7 A MAJOSZ szolgáltatásait igénybe venni.
1.1.8 MAJOSZ tagságát a vállalkozás fejléces ügyirataiban feltüntetni.
1.1.9 Az Egyesület célját támogatni és munkájában részt venni.
1.2. A MAJOSZ rendes tagjának kötelessége:
1.2.1 A tagdíjat a Tagdíjfizetési szabályzatban megállapított és a rá irányadó határidőben és mértékben a MAJOSZ részére befizetni.
1.2.2 A MAJOSZ Alapszabályát és az egyesületi ülések határozatait betartani, ajánlásait figyelembe venni.
1.2.3 A koordinációs és érdekvédelmi munkához szükséges – az üzleti titkot nem sértő – információkat a MAJOSZ rendelkezésére bocsátani.
1.2.4 Gazdálkodói munkájában a MAJOSZ többi tagjának érdekét szem előtt tartva az együttműködés szellemét erősíteni.
1.2.5 A MAJOSZ által meghatározott etikai normákat betartani.
2.Pártoló tag
2.1. Pártoló tag lehet minden a járműalkatrész-gyártási tevékenységhez kapcsolódó egyéb üzleti tevékenységet folytató vagy szolgáltatást nyújtó (pl. mérnöki, minőségbiztosítási, pénzügyi tanácsadás vagy szolgáltatás, oktatás) szervezet, intézet, intézmény, személy, amely (aki) a MAJOSZ Alapszabályát és az Egyesület vezető szerveinek döntéseit magára nézve kötelező érvényűként elfogadja.
2.2. A pártoló tag jogai:
2.2.1 Közgyűléseken és egyéb rendezvényeken részt vehet, véleményt nyilváníthat, szavazati joggal nem rendelkezik, és tisztségviselőnek nem választható.
2.2.2 A MAJOSZ szolgáltatásait igénybe veheti.
2.2.3 Pártoló tagságát ügyirataiban feltüntetheti.
2.3. A Pártoló tag kötelezettségei:
2.3.1 Az együttműködés során a MAJOSZ alapszabályát tudomásul, etikai kódexét figyelembe veszi.
2.3.2 A MAJOSZ-szal kapcsolatos információkat közli.
2.3.3 Pártolói díjat fizet, amennyiben a MAJOSZ és a Pártoló tag közötti Pártolói tagsági megállapodás rendelkezik.
2.4. A MAJOSZ és a Pártoló tag közötti együttműködés részleteit, a felek feladatait, valamint további jogaikat és kötelességeiket a MAJOSZ és a Pártoló tag közötti Pártolói tagsági megállapodás szabályozza.
3. Társult tag
3.1. A MAJOSZ társult tagja lehet minden olyan önálló jogi személyiségű gazdasági és társadalmi érdekképviseleti szerv, amely csatlakozási és együttműködési szándékát kinyilvánítja, és a MAJOSZ alapszabályát elfogadja.
3.2. A MAJOSZ és a társult tag közötti együttműködés hatókörét, valamint a felek jogait és kötelességeit a MAJOSZ és a társult tag közötti megállapodás határozza meg.
3.3. A társult tagok a MAJOSZ részére hasonló feltételekkel szintén társult tagságot biztosítanak szervezetükben.
3.4. A társult tag a MAJOSZ közgyűlésén és rendezvényein részt vehet, véleményt nyilváníthat, ugyanakkor szavazati joggal nem rendelkezik és tisztségviselőnek nem választható.
4. Tiszteletbeli tag, tiszteletbeli tisztségviselő
4.1 Az Egyesület tiszteletbeli tagjává, tisztségviselőjévé olyan köztiszteletben álló személy választható, aki korábbi tevékenysége során sokat tett a MAJOSZ-ért, célkitűzései elérésében segítette, a MAJOSZ alapszabályát elfogadja. Tiszteletbeli tagok csak természetes személyek lehetnek. A tiszteletbeli tagságról az elnökség határoz.
4.2 A tiszteletbeli tag köteles a MAJOSZ alapszabályát betartani, a MAJOSZ közgyűlésén és rendezvényein részt vehet, véleményt nyilváníthat, ugyanakkor szavazati joggal nem rendelkezik és tisztségviselőnek nem választható.
Az Egyesület szervei
- Közgyűlés
- Elnökség
- Ügyintéző szervezet
- Szakbizottságok
- Felügyelő Bizottság
1. A Közgyűlés
1.1. A MAJOSZ döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A Közgyűlést évente legalább egyszer, illetve szükség szerint kell összehívni. Tisztújító Közgyűlést négyévente kell tartani.
1.2. Az Elnökség a közgyűlést elsődlegesen az egyesület székhelyére, indokolt esetben eltérő helyszínre hívja össze írásban, igazolható módon (személyes kézbesítés, ajánlott vagy tértivevényes levél, visszaigazolható elektronikus levél útján). A tagoknak a Közgyűlésre szóló meghívót, valamint egyidejűleg a napirendet a Közgyűlés előtt legalább 15 nappal írásban kell megkapniuk. A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. Érvényes döntéseket csak olyan kérdésekben lehet hozni, amelyek a közgyűlés írásos meghívójának napirendjén szerepelnek.
1.3. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
1.4. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
1.5. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
1.6. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
1.6.1 az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
1.6.2 az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
1.6.3 az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
1.7. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
1.7.1 A MAJOSZ Alapszabályának, Tagdíjfizetési szabályzatának jóváhagyása és módosítása.
1.7.2 Az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása.
1.7.3 Az Elnökség éves beszámolójának és közhasznúsági mellékletének, és az éves költségvetés elfogadása.
1.7.4 A MAJOSZ Elnökségének és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása. A választást titkos szavazással kell lefolytatni.
1.7.5 Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt.
1.7.6 A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés Állásfoglalás azokban a kérdésekben, melyekről a munkatervben a Közgyűlés így határozott.
1.7.7 Minden olyan feladat, amelynek megtárgyalását a MAJOSZ Elnöksége a Közgyűlés elé utalja.
1.7.8 A tagok gazdasági érdekeit jelentősen befolyásoló ajánlások és állásfoglalások elfogadása.
1.7.9 A vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll.
1.8. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagoknak legalább fele megjelent. A közgyűlés határozatképtelensége esetén megismételt közgyűlésre kerül sor, a meghívóban megadott helyszínen és időpontban, amely az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
A jogi személy tag szavazati jogát a közgyűlésen a jogi személy képviselője, illetve annak meghatalmazottja útján gyakorolhatja. A meghatalmazott részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
1.9. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, ? az Elnökség tagjainak megválasztása és visszahívása, valamint a tag kizárása kivételével ? nyílt szavazással hozza.
1.10. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
1.11. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).
1.12. A tagok határozatukat ? ideértve a beszámoló elfogadását is ? a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
1.13. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
1.13.1 akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
1.13.2 akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
1.13.3 aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
1.13.4 akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
1.13.5 aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
1.13.6 aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
1.14. Rendkívüli Közgyűlés összehívásához legalább a tagok 10%-ának összehívási javaslata szükséges. A rendkívüli Közgyűlést az Elnökségnek a javaslat az Elnökséghez történő beérkezéstől számított 30 napon belül össze kell hívni.
2. A MAJOSZ Elnöksége
2.1 Az elnökség hatáskörébe tartozik:
2.1.1 az MAJOSZ napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
2.1.2 a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
2.1.3 az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
2.1.4 a vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
2.1.5 a közgyűlés összehívása, a tagság és a MAJOSZ szerveinek értesítése;
2.1.6 az Elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
2.1.7 részvétel a közgyűlésen és válaszadás a MAJOSZ működésével kapcsolatos kérdésekre;
2.1.8 a tagság nyilvántartása;
2.1.9 a MAJOSZ szervei által hozott határozatok nyilvántartása, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
2.1.10 a MAJOSZ működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
2.1.11 a MAJOSZ-t érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
2.1.12 a tag felvételéről való döntés.
2.1.13 döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
2.2 Az Elnökség 7 főből áll.
2.3 A MAJOSZ elnökségének tagjaivá a MAJOSZ tagjainak természetes személy képviselői választhatók.
2.4. Az Elnökség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
2.5 Az Elnökség tagjait ülésein meghatalmazott képviselőik helyettesíthetik.
2.6 Az Elnök és az Elnökség tagjainak megválasztása 4 évre szól. Amennyiben a vezető tisztségviselő megbízatása a határozott időtartam lejárta előtt megszűnik, a helyére választott vezető tisztségviselő megbízatása az Elnökség többi tagjának megbízatása lejártáig tart.
2.7 Az Elnökség a MAJOSZ tagjaiból szakágazatonként vagy régiónként szakbizottságokat hozhat létre. A szakbizottságok működési szabályzatait a szervezeti és működési szabályzatuk tartalmazza.
2.8 Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon a tagjainak több mint fele részt vesz. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Kétharmados szótöbbség kell a határozatok meghozatalához, az Elnökség 60%-os részvétele mellett, az alábbiakhoz:
2.8.1 az etikai kódex és annak módosítására vonatkozó javaslatok elfogadásakor,
2.8.2 az ügyvezető főtitkárral munkaviszony létesítésére és megszüntetésére, díjazása megállapítására vonatkozó döntés esetében.
2.9 A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
2.9.1 akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2.9.2 akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
2.9.3 aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
2.9.4 akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
2.9.5 aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
2.9.6 aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
2.10 Az Elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban közli.
2.11 Az Elnökséget az Elnök legalább félévente egyszer írásban ? igazolható módon vagy sürgős esetben rövid úton ? telefonon vagy elektronikus levélben ? hívja össze. Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
2.12 Az Elnök intézkedéseit a Közgyűlés vagy az Elnökség döntésének megfelelően, döntés hiányában pedig a MAJOSZ érdekeivel összhangban hozza.
2.13 Az Elnök ? az Egyesület ügyintéző szervezete útján ? gondoskodik a tagnyilvántartás és a határozatok tára vezetéséről, amelyből ki kell tűnnie a határozat tárgyának, meghozatala időpontjának, a támogatók és ellenzők számarányának.
2.14 Az Elnökség terjeszti a közgyűlés elé a MAJOSZ éves költségvetését, valamint éves beszámolóját és közhasznúsági mellékletét.
2.15 Az Elnököt akadályoztatása esetén az Elnökség egy tagja helyettesíti.
2.16 Az Elnökség és az Elnök feladatainak ellátásával és jogainak gyakorlásával ? a tag törlésére és kizárásának kezdeményezésére vonatkozó döntés meghozatala kivételével ? eseti vagy állandó meghatalmazás keretében megbízhatja a MAJOSZ ügyintéző szervezetének vezetőjét (ügyvezető főtitkár), a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései szerint.
2.17 Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
2.17.1 a megbízás időtartamának lejártával;
2.17.2 visszahívással;
2.17.3 lemondással;
2.17.4 a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
2.17.5 a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
2.17.6 a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
2.18 A tisztségviselők feladatukat társadalmi munkában végzik. A gazdálkodás függvényében ? közgyűlési határozat alapján ? tiszteletdíjban részesülhetnek.
3. A MAJOSZ ügyintéző szervezete
3.1 Az egyesület feladatai ellátására saját ügyintéző szervezettel (iroda) rendelkezik, melynek vezetését az ügyvezető főtitkár végzi, aki a MAJOSZ munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.
3.2 Az iroda ügyrendjét a MAJOSZ Elnöksége hagyja jóvá.
3.3 Az ügyvezető főtitkár kijelöléséről az Elnökség határoz, munkaviszonyban látja el tevékenységét, munka- és feladatkörét az Elnökség határozza meg, felette a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
4. Szakbizottságok
4.1. Szükség esetén elnökségi határozattal ad hoc jellegű bizottságok hozhatók létre. A bizottságok tagjai: a bizottság elnöke, a titkárság munkatársa és a tagok által a bizottságba delegált munkatársak.
4.2. A bizottságok maguk alakítják ki tevékenységi körüket és belső működési rendjüket. Munkájukat a bizottság elnöke irányítja. Tevékenységükről beszámolnak az elnökségnek és állásfoglalásukat az elnökség jóváhagyása után külső szervek és/vagy a tagvállalatok felé továbbíthatják.
5. Felügyelő Bizottság
5.1. A felügyelő bizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. A felügyelő bizottság ellenőrzi a MAJOSZ működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az alkalmazottaktól pedig tájékoztatót kérhet.
A felügyelő bizottság három, a közgyűlés által 4 évre választott tagból áll. Amennyiben a vezető tisztségviselő megbízatása a határozott időtartam lejárta előtt megszűnik, a helyére választott vezető tisztségviselő megbízatása az Elnökség többi tagjának megbízatása lejártáig tart.
5.2. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a MAJOSZ vezető tisztségviselője.
5.3. A felügyelő bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
5.4. A felügyelő bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.
5.5. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a MAJOSZ ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
5.6. A felügyelő bizottság tagjaira az Elnökség tesz javaslatot a Közgyűlés részére.
5.7. A felügyelő bizottság évente legalább egyszer ülésezik, ülését a bizottság elnöke a napirend írásbeli közlésével nyolc napra előre igazolható módon hívja össze. A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha az ülésén legalább két tagja jelen van, a határozathozatalhoz legalább két tag egybehangzó szavazata szükséges.
5.8. A felügyelő bizottság az ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg, elnökét a tagjai közül maga választja.
5.9. A felügyelő bizottság az egyesület könyveléseibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
5.10. A felügyelő bizottság köteles a közgyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
5.10.1 az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés döntését teszi szükségessé,
5.10.2 a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
5.11. A közgyűlést a felügyelő bizottság indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.
5.12. Ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést gyakorló szervet.
A MAJOSZ képviselete
- A MAJOSZ-t az elnök és az ügyvezető főtitkár önállóan, vagy két elnökségi tag együttesen képviseli.
A MAJOSZ gazdálkodása
- A MAJOSZ tagdíjból és egyéb bevételeiből gazdálkodik, a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok szerint. A MAJOSZ az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
- Az éves tagdíj megállapítására és befizetésére vonatkozó szabályokat, valamint az éves tagdíj mértékét a jelen alapszabály mellékletét képező Tagdíjfizetési szabályzata határozza meg, amelynek módosítása a jelen alapszabály módosítását nem igényli.
A Tagdíjfizetési szabályzatot a Közgyűlés az Elnökség javaslata alapján évente felülvizsgálhatja. Amennyiben a Közgyűlés a tagdíjak mértékének módosításáról nem dönt, úgy a legutóbbi Közgyűlés által jóváhagyott Tagdíjfizetési szabályzat szerinti éves tagdíjak maradnak érvényben. A Tagdíjfizetési szabályzat módosítása esetén a módosított szabályzatot csatolni kell a Közgyűlés jegyzőkönyvéhez. - A MAJOSZ éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az üzleti év megegyezik a naptári évvel.
- A MAJOSZ tartozásaiért saját vagyonával felel, azaz a Tagok a tagdíj megfizetésén kívül a Szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A MAJOSZ gazdálkodása a civil szervezetekre vonatkozó szabályok, az Alapszabály és a Szövetség egyéb szabályai szerint történik.
Záró rendelkezések:
- A MAJOSZ-t a tagok határozatlan időre hozzák létre.
- Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók, annak keretei között a közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.
- Az Egyesület működési köre: érdekképviseleti.
- Az Alapszabályt az 1993. április 21-i Közgyűlés fogadta el, és a Fővárosi Bíróság 1993. június 18-án kelt végzésével 5264 szám alatt a társadalmi szervek nyilvántartásába vette.
- Az Alapszabályt a 2005. évi április 28-i közgyűlés módosította. A Fővárosi Bíróság 12. Pk. 60.722/93/8 számú végzésével 2005. május 23-án a megszavazott változásokat elfogadta és bejegyezte.
- Az Alapszabályt a 2009. évi május 12-i közgyűlés ismételten módosította.
- Az Alapszabályt a 2013. évi május 24-i közgyűlés ismételten módosította.
- Az Alapszabályt a 2015. május 7-i közgyűlés módosította.
- Az Alapszabályt a 2019. május 9-i közgyűlés módosította.
A MAJOSZ érvényben levő tagdíjfizetési szabályai letölthetők innen:
Dr. Nyirő József, elnök
Kelt: Budapest, 2019. május 9.
